Minden, amit a Szélrózsa új mottójáról tudni akarsz! - Interjú Molnár Lillával

Kihirdetésre került a következő Szélrózsa találkozó mottója. Erről Molnár Lilla evangélikus lelkészt kérdeztük, aki a szervezésben a teológiai, bibliai háttér kialakításáért, illetve az áhítatokért és bibliatanulmányokért felel.

 

Milyen mottót választott a Tízek, a Szélrózsa szervezőcsapata a 2020-as gyulai Szélrózsára?

A jövő nyári Szélrózsa találkozó mottója a 2Tim 1,7 alapján: „Nem a félelem lelkét kaptuk”.

Miért emellett döntöttetek? 

A Szélrózsa célja mindig is az volt, hogy minél többeket minél szélesebb körben megszólítson valami olyan üzenettel, mely elgondolkoztatja, feltölti és biztatja az embereket – a következő Szélrózsáig. Idén a javaslatok közül ez a bátorítás lett a befutó.

Hogyan történik a téma-, illetve mottóválasztás a szervezési folyamatban? Idén volt valami változás a korábbi évekhez képest? 

A Szélrózsa szervezése sokrétű feladat, vannak, akik több találkozón keresztül részt vesznek a kitalálásban, megvalósításban, de gyakran cserélődnek is a személyek a különböző szervezői posztokon. Én a büki találkozó szervezésében kaptam meg a teológiai háttér koordinálásának feladatát. Ez azt jelentette, hogy a szervezőcsapat az én mottó- és témaötleteimből választotta ki azt, amely szerintük a legjobb és legalkalmasabb a találkozó vezérfonalának, tematikájának. A büki Szélrózsa előtt ez nagyon jól működött, sok ötletem volt, és a többiek viszonylag egységesen és gyorsan rezonáltak a „Mégis”-re. Akkor nagyon hamar egyértelművé vált, hogy ezzel a témával indulunk.

Idén egy kicsit máshogyan alakult a helyzet. Időben is később indult a szervezés, és bár a feladatom ugyanaz volt, az ötleteim mégsem voltak valami átütők. A 2Tim 1,7 igeszakaszt („Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”) egy nagyon kedves barátom javaslatára válogattam be a sorba, és hamar eldöntötte a Tízek, hogy ez egy fontos üzenet, ezt szeretnénk témaként kibontani a Szélrózsán, de jó, ütős mottónk nem volt. Sokat gondolkodtunk ezután, már nem csak én, hanem mindenki a Tízekben, és végül úgy döntöttünk, hogy egy hosszabb, csavar nélküli, tisztán és egyszerűen operáló jelmondatunk lesz. Így lett a „Nem a félelem lelkét kaptuk”, mely sokakban felidézheti a '98-as bodajki találkozó jelmondatát („Nem a meghátrálás emberei vagyunk”), mégis azt gondoljuk, hogy eléggé gazdag és hangsúlyos ez a mottó a 2Tim 1,7-tel ahhoz, hogy körüljárjuk, foglalkozzunk vele.

 

Tartalmilag hogyan körvonalazódik ez az igei háttér? 

Azt sokan érezzük, hogy nagyon sok félelmük van az embereknek, mindannyian félünk vagy szorongunk bizonyos dolgoktól, jelenségektől. A félelmeink jelen lehetnek a magánéletünkben, de kihívást jelenthetnek közösségek számára is.

Félhetünk feladatoktól, élethelyzetektől, de ugyanúgy félhetünk a minket körülvevő élővilág, ezzel együtt a saját sorsunk alakulásától is. Szeretnénk a bennünk lévő félelmekre reflektálni a különböző generációk nyelvén és élethelyzeteiben, és szeretnénk körbejárni a „Ne félj!” időtlen, biblikus bátorításának rétegeit az erő, a szeretet és a józanság fogalmainak tükrében.

„Elegendő” lehet egy bibliai mondat a Szélrózsa összes áhítatára?

Akár elegendő is lehetne, de természetesen van miből választanunk. :) A koncepció egyik lényege, hogy ne csak ún. elméleti, magyarázó szakaszokkal foglalkozzanak a szélrózsás igehirdetések, mert a tapasztalat szerint a történetek jobban érthetőek, hozzáférhetőek a különböző korosztályok és gondolkodásmódok számára. Így alakult ki, hogy a nyitó- és záróistentiszteletek a 2Tim 1,7-tel, valamint a Filippi levél krisztusi indulatról szóló felszólításával foglalkoznak, a reggeli és esti áhítatok pedig az ószövetségi Dávid király történeteivel, valamint az evangéliumi Jézus-történetekkel foglalkoznak majd. A részletezést azonban hagyjuk meg a találkozó igehirdetőinek! :)

             

Sokan készülnek lelkesen a Szélrózsára. Mit üzensz azoknak, akik még gondolkodnak, hogy eljöjjenek-e 2020 júliusában Gyulára?

Azt üzenem, hogy ne habozzatok, hanem tervezzétek be a Szélrózsát a következő nyárra, mert egy ilyen találkozó nem csak a szervezett programoktól, hanem tőletek is lesz jó. Tapasztalat, hogy amennyit beleteszünk, annak függvényében vihetünk haza az élményekből, tartalomból. Igehirdetést, előadást hallgatni bárhol lehet, ahogyan limonádét szürcsölni vagy focizni is, de van a közösségi, lelki és egyéb élményeknek egy olyan fajtája, amit csak ezeken a találkozókon lehet átélni. És ez mindig más. Reméljük, hogy a következő Szélrózsa is megmozgat, elgondolkodtat, megnevettet és megerősít majd mindannyiunkat!

 

 

 

 

Vissza